Dr. Google vagy Dr. Speer?

Az orvosnak a beteggel való 15-30 perces ambuláns találkozó alatt van ideje megosztani a szakmai tanácsait. Ha 3 havonta egy találkozót feltételezek, akkor mi történik a 3 hónap maradék 120 930 perce alatt? Valami olyasmi, aminek következtében az orvos - így én is - vesztésre áll. Ennek számos jele van, ezek közül csak néhány: 2016 decemberében egy hazai hírportál felmérésben a magyarok többsége hatásosabbnak tartotta az alternatív gyógyítási formákat, mint az orvostudományt, több mint kétmillió magyar nem hisz a védőoltásban, a megkérdezettek háromnegyede pedig valamennyire hiszi, hogy az egészség záloga a rendszeres méregtelenítés. Ez ún. attitűdfelmérés volt, vagyis az eredmény nem azt jelenti, hogy adott esetben nem oltatják majd be magukat a COVID-19 ellen, de aki nem hisz, az könnyen eltántorítható. És a kísértés erre óriási. Az egészségügy iránti bizalmatlanság nagy kihívás. Az egyik oka az, hogy a betegek nem kapnak számukra elegendő információt, törődést, időt arra, hogy betegségükkel kapcsolatban mindent, megtudjanak. A National Institutes of Health szerint egy átlagos orvos-beteg találkozón a beteget 18 másodperc után félbeszakítja orvosa.

Ezért van az, hogy a betegek a napi 24 órán át "rendelő", de nem csak valós információkat adó dr. Google és a közösségi média segítségét kérik. Ezt pedig nem tudják ellenőrizni. A Pew Research 2013. évi felmérése szerint minden harmadik amerikai keres választ a neten keresztül egészségügyi bajára. Az interneten egészségi problémára, vagy betegség megelőzésére való keresés maximum csak egészségtudatosságot jelez, és ez nem egyenlő a helyes viselkedéssel, vagyis nem egészségműveltség. Más szóval, ha valaki csak Pi-vizet iszik, napi 4000 NE D-vitamint szed be, mindig algát vacsorázik, meg biciklivel jár munkába a legszennyezettebb utakon, az egészségtudatos, de nem egészségművelt.

Az egészségügyi információk keresése terén is - főleg kényszerűségből, belátom - hódít az internet, de a megbízhatósága kérdéses, mert a beteg nem tudja, melyik megtalált forrás (weboldal) megbízható. Az itt talált állítások hamis információkat, "kamutartalmat" is jelenthetnek. Az internet hamis hírei (fake news) súlyosan érintik az egészségügyet is, a bulvár és a politika után ez a terület a harmadik. Ennek ellenszere a tudatosság, a forráskritika. A hazai Kutatópont nevű cég felmérése szerint a 18 évesnél idősebb magyarok 39%-a nem néz utána a tartalom igazságának, 36%-uk kicsit keres utána, és csak 21%-uk végez forráskritikát. Mi a forráskritika? Pl. az, hogy több helyen néz valaki utána annak az egészségügyi állításnak, amire rábukkant egy helyen (így viselkedik az egészségművelt ember). A megkérdezett magyarok 50%-a fel sem ismeri a kamuhíreket (hamis tartalmakat), ami - tudom - nem mindig könnyű. Ugyanis, az álhír sajátossága, hogy félelmekre és a bizonytalanságra épít, a tanácsot adó személyek valóságosak, a környezet is létező, csak a következtetés, illetve a mondanivaló hamis. 

A kamutartalom terjedése pedig egyszerű, mert a hírfogyasztók kapcsolatrendszerét, leginkább a közösségi hálót használja ki. Az emberek az egészségügyi információkban is bíznak a családban, a baráti és ismerősi körökben. És nem a hírforrásban, illetve az egészségügyi hír hitelességében bíznak. Pedig már a Nemzeti Alaptanterv (NAT) is célul tűzi ki a nevelésben a következőket: "...az áltudományos, tudományellenes, hazugságon és manipuláción alapuló megnyilvánulások felismerésére való képesség fejlesztése, az ilyen megnyilvánulásokkal szembeni határozott fellépés igényének kialakítása..."

Az internet már nem gigantikus közkönyvtár, nem a globális felvilágosodás, hanem ún. visszhangkamra, ahol szabadon terjed a hamis hír is, az áltudomány. A gyors elterjedés magyarázata a közösségek kiterjedt hálózata: többnyire egymást ismerő és hasonlóan gondolkodó emberek "fürtjei". Ezért terjed a hamis hír a visszhangkamrában. 

A betegek szeretnének hinni, bizakodni, megnyugodni. Ezt könnyen adja meg az egyszerű tanács is. A betegek pedig nagyon akarnak hinni, és ez kincs. Az óriási hit, az optimizmus mintegy öngyógyító képességgel ruházza fel az embert. Az NHANES nevű vizsgálat felmérése szerint az optimizmus 16%-kal csökkentette a daganatos beteg halálozását, 38%-kal a szív- és érrendszeri halálozást.

Segítve az olvasót és a betegeimet, weboldalammal pályáztam a hiteles egészségügyi weboldal címre, amit elnyertem (az erről szóló igazolás elérhető itt). Nehogy már dr. Google legyen a jó orvos!

Szerző: dr. Speer Gábor

Jelen, betegek számára készült orvos-szakmai anyag nem pótolja az orvosi vizsgálatot, konzultációt, csak kiegészíti azt.

Hivatkozások. 1: https://index.hu/tudomany/2016/12/12/magyarorszag_nem_hisz_az_orvostudomanynak. 2: ttps://www.digitalhungary.hu/konferenciak/media-hungary/A-fake-news-terjed-mint-a-natha/4280. 3: A.I. Geller, és munkatársai. Emergency Department Visits fo Adverse Events Related to Dietary Supplements. N Engl J Med. 2015;373:1531-1540. 4: L. Spinney. Research on collective recall takes on new importance in a post-fact world. Nature. 2017;543:1681-1670. 5: M. Edelson, és munkatársai. Following the crowd: Brain Substrates of Long-Term Memory Conformity. Science. 2011;333:108-111. 6: E.S. Kim, és munkatársai. Optimism and Cause-Specific Mortality: A Prospective Cohort Study. Am J Epidemiol. 2017;185:21-29.